|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az elmélyült felkészüléshez
A Földgömb magazint ajánljuk. |
|
|
|
| |
| |
|
Fertő-tó kerülés kerékpárral
Fertő-tó kerülés kerékpárral |
|
|
Világörökségünk a Fertő táj felfedezése |
|
|
|
|
Ajánlom ezt az utat |
 |
|
Nyomtatható változat |
 |
|
| 26 900 Ft |
10% törzsutas kedvezménnyel:
24 210 Ft |
|
| A program időtartama: |
Az út telítettsége |
Jelentkezési határidő |
| 2010. augusztus 20 - 2010. augusztus 22. |
Még tudsz jelentkezni. |
|
|
|
| |
Utunk a Világörökség részét képező Fertő-tájon vezet, melynek nádtengere európai jelentőségű madárparadicsom. De nem csak természeti szépségéről híres ez a vidék! A végtelen pusztán, sós, szikes tavak mentén, sátorformájú nádkévék, nádtetejű pásztorkunyhók és gémeskutak között kerekezve megismerkedhetünk az Esterházy kastéllyal, mely Magyarország legnagyobb szabású barokk építészeti alkotása, betekinthetünk a ma már koncertteremként működő egykori római mészkőfejtőbe, és nem utolsó sorban az őstermelők pincéjében élvezhetjük a Fertő Hanság világhírű borát. Kerékpárral számos helyre eljuthatunk, ahová személygépkocsival, vonaton, vagy turistabusz utasaként nehézkesen, vagy egyáltalán nem. Ősi romokat és elfeledett kastélyokat fedezhetünk fel az erdő mélyén, mindeközben a testmozgás megannyi előnyét élvezve a lehető legkisebb káros elváltozást okozzuk a természetben. Aktív turistaként kapcsolatunk közvetlenebb a minket körülvevő világgal, vándorként fogadnak a falusi emberek, alkalom nyílik a beszélgetésre egy pohár bor mellett. Hazánk domborzata mindenki számára lehetőséget teremt a kerékpáros túrázásra, ám a bicikliutak és infrastruktúra hiánya visszatartja az országjárástól a kerekezni vágyókat. Túravezetőink több, mint tizenöt éve járják kerékpárral az országot, és most csokorba gyűjtötték a magyar vidék legszebb kerékpáros útvonalait. Miért tekernél országúton, ha pipaccsal tarkított búzaföldek mellett, lankás szőlőskertek alatt is vezethet az utad? Csatlakozz kerékpártúráinkhoz és eldugott szegletekbe kalauzolunk, hogy a forgalomtól távol, zavartalanul merülhess el a magyar kultúrtájban.
|
| 1. nap |
Sopron, Fertőrákos, Sarród |
|
|
| Reggel 9.00 órakor találkozunk Sopron vasútállomásán. Miután bepakoltuk csomagjainkat a kísérőkocsiba, bekerekezünk a belvárosba, ahol rövid városnézést teszünk. A város különleges építészeti megoldásai, műemléki gazdagsága, zenei, valamint kulturális élete belföldön-külföldön egyaránt jelentős vonzerő. Többek között felkeressük a Tűztornyot, mely a város jelképévé vált, a Városházát, a Storno-házat, mely Sopron egyik legszebb épülete, valamint a Szentháromság-szobrot, majd a Várkerületen átbiciklizve Fertőrákos felé vesszük az irányt. Hosszú lejtőn gurulva hamarosan elérjük Magyarország legszebb lajtamészkő feltárását, a Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbányát, mely 2001 óta az Unesco Világörökségének része. A különleges akusztikájú hajdani kőfejtőben ma színházi előadásokat és koncerteket rendeznek. Innen szőlők között vezet tovább utunk, míg el nem érjük Balf faluját, ahol a savanyúvizet kínáló kút pavilonjában töltődhetünk fel. Enyhén, de folyamatosan lejtő úton, apró falvak érintésével gurulunk tovább egészen Fertőszéplakig, ahol felkeressük a szabadtéri néprajzi múzeumot. A paraszt-barokk stílusban épült házakban berendezett kiállítás a Fertő mentiek történetét, életét, népművészetét, munkaeszközeit mutatja be nagyon gazdag összeállításban. Innen már csak néhány kilométer Sarród, ahol az éjszakát a Makovecz Imre neve által fémjelzett organikus építészeti stílusban épült Kócsagvárban töltjük.Táv: 50 kilométer, szint: fel 50 méter, le 50 méter. |
|
| 2. nap |
Sarród, Fertőd, Neusiedl am See |
|
|
| A Kócsagvárban reggeli után megnézhetjük a Fertő-táj múltját bemutató kiállítást, majd Fertődön felkeressük a „magyar Versailles"-ként is ismert Esterházy kastélyt. Magyarország legnagyobb szabású, a 18. századi más európai rezidenciákkal vetekedő barokk építészeti alkotása ez, falai között több mint húsz évet töltött el Joseph Haydn. Ismét rátérünk a kerékpárútra, és Ausztria felé vesszük az irányt, ha szerencsénk van, útközben kócsagokat és vadlúdcsapatokat is láthatunk. Az osztrák oldalon új értelmezést nyer a kerékpárút fogalma, jó minőségű, elkülönített úton haladunk Apetlon felé. Felkeressük a városka határában található Drascho-tavat, majd Illmitzen áthaladva ismét a tó felé vesszük az irányt. Végtelen pusztán, sós, szikes tavak mentén, sátorformájú nádkévék, nádtetejű pásztorkunyhók és gémeskutak között kerekezünk, majd hamarosan elérjük Podersdorfot, ahol ebéd után felkeresünk egy működőképes szélmalmot. A falut elhagyva egy darabig aszfalton tekerünk, majd Weiden előtt egy kb. 5 kilométeres szakaszon finom murvás földúton haladunk. A földút melletti kilátóból érdemes körbenézni: láthatók a szlovák határ szélkerekei, a száraz réten bálákba rakott szalma és a Fertő-tó. Weidennél nyugat felé kanyarodunk, ismét eltávolodunk a tótól. A sűrű nádas sajnos takarja a kilátást a vízre, de kárpótol bennünket a megannyi borozó, és a méltán világhíres bor, melyet helyi borosgazdáktól szerezhetünk be. Aprócska falvakon keresztül szőlőtőkék közt kerékpározva jutunk el Purbach-ba, ahol szállásunk is található.Táv: 55 kilométer, szint: fel 50 méter, le 50 méter. |
|
|
|
| Reggeli után. Purbachban letérünk a kerékpárútról, és felkeressük a Török-kaputól induló pincesort. Újból nekivágunk, enyhén lejtő, viszonylag látványosságmentes szakasz következik, melyen felüdülést jelent a kis falvakban meg-megállni egy-egy pohár frissítő erejéig. Rustba érve a főtérre gurulunk, ahol érdemes megnézni a kisváros 16-18. században épült – számos gólyafészekkel tarkított - házait. Rust „szabad királyi városa” 1700 lakosával Ausztria legkisebb közigazgatási kerülete, a környék borkultúrájának fellegvára. Ebéd után legurulunk a kikötőbe, és kerékpárjainkkal együtt hajóra szállunk. Kellemes sétahajókázással alig egy óra alatt érjük el Fertőrákost, ahol ismét kerékpárra szállunk. Újból Ausztria felé kanyarodunk, majd a határt elérve az egykori vasfüggöny helyén kialakított bicikliútra térünk rá, melyen egészen a Páneurópai Piknik Emlékhelyig kerekezünk. 1989 augusztus 19-én ezen a helyen kezdődött az az osztrák-magyar szalonnasütéssel egybekötött barátkozás, mely a keletnémetek megjelenésével és a határőrök emberséges hozzáállásával a határ kinyitásához és a vasfüggöny lehullásához vezetett. Sopronkőhida érintésével tekerünk be ismét Sopronba, ahol a vasútállomáson ér véget túránk. Táv: 50 kilométer, szint: fel 50 méter, le 50 méter. |
|
|
|
|
| |
|
|