Budapestről, a Hősök teréről, a Műcsarnok melletti parkolóból indulunk reggel 6 órakor (az Időkeréktől). Találkozás 5.45-kor. Kétórás buszozás után érkezünk a Hortobágyra. Itt találkozunk szakvezetőnkkel, aki az egész napos séta közben információk sokaságát fogja közvetíteni felénk. A Hortobágyi Nemzeti Park 1973-ban jött létre, és ma már majd' 100 000 ha területű. Igen változatos élőhelyeket foglal magában, az egész Európában egyedülálló erdőktől a folyópartokig, de legtöbbünknek a nádas-sásos tocsogókkal tarkított, gémeskutas, szikes puszta jut eszébe elsőként róla. Páratlan gazdagságát, élővilágban betöltött nélkülözhetetlen szerepét, jelentőségét tükrözi, hogy egyes részeit Bioszféra Rezervátummá nyilvánították, más területei szerepelnek a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékében (a Ramsari listán), illetve az UNESCO 1999-ben felvette a Világörökség listára. A darvak, más vízimadarak - gémek, récék, ludak, szerkők, sirályok, stb. - és rajtuk kívül sok egyéb állat és növény meghálálja az odafigyelést, a védelmet, gondoskodást, a nyugalmat. A Nyugat-Európából rég eltűnt ritkaságok itt közönségesnek számítanak. Ezek közül fogunk megfigyelni - remélhetőleg - minél többet. Ehhez állványos, nagy teljesítményű távcsövet is használni fogunk. Mivel az eltérő típusú élőhelyek különböző fajoknak biztosítanak megélhetést, több helyszínt is bejárunk, annak érdekében, hogy minél több fajta madarat láthassunk. Délelőtt a központi területek közül a Meggyes-lapost és a Kis-Jusztust járjuk be, amik kis vízborítású rétek. Lehetőség szerint meglátogatjuk a madárrepatriáló telepet is, ahol sérült ragadozókat gyógyítanak. 3 méter távolságból láthatunk sasokat, sólymokat, ölyveket. Méreteik, szigorú tekintetük nyomán biztosan megilletődik mindenki. Délután átmegyünk egy másik típusú élőhelyhez, a vizesebb Hortobágy-Halastóra, majd este a darvak pihenőhelyéhez. Túra közben első kézből tájékozódunk a védelmet célzó nemzetközi projektekről, a nemzeti park történetéről, és a megannyi madár életének rejtelmeiről. Láthatjuk a legújabb fejlesztések eredményeként megépített bivalyfürdetőt és madárleseket is. A kirándulás során nem fogunk sietni, hiszen minden lépésnél izgalmas érdekességek miatt meg-megállunk, de éppen emiatt nemcsak elsiklunk felettük, hanem látni, érteni fogjuk őket. Egy kicsit mi is a természet részévé válunk. Este a madarak éjszakázó helyének közelében fogjuk figyelni, amint naplemente idején megjelennek az égen a darvak, tucatnyian egy vonalban, ami messziről csak egy vékony cérnának tűnik. Közelebb érve már hallhatjuk is krúgatásukat, és mire elvesszük a távcsövet a szemünk elől, azt látjuk, hogy 'cérnák' sokasága közeleg. Hamarosan a gondolatainkat sem fogjuk hallani a rengeteg madártól, amik köröznek, majd leszállnak éjszakai pihenőjükre. A lenyűgöző látvánnyal betelve, a sötét beállta után gyalogolunk ki a buszhoz. Ez a séta városi éjjelekkel összehasonlítva különleges élményt nyújt, az éjszaka neszei, az égbolt jól látható fényei egészen másak, mint otthon. Budapestre a késő esti órákban érkezünk (23 óra körül).

(Tervezett túratáv: 7 kilométer délelőtt, 4 kilométer a Hortobágy-Halastónál, este további 4-7 kilométer a darvak pihenőhelyéig és vissza.)