Utazás

Budapest - Keflavik - Budapest vonalon repülni fogunk. Izlandon egy bérelt busz áll rendelkezésünkre, amely nyolc napig fog minket szállítani.

Létszám

30-45 fő.

Túrák nehézsége

Csak kisebb, néhány órás kirándulások lesznek, amelyek átlagos erőnléttel teljesíthetők.

A területről

Rövid földrajzi leírás:

Európa második legnagyobb szigete Magyarországnál kb. 10%-kal nagyobb, az Atlanti-óceán északi részén található. Európához, hagyományosan Skandináviához tartozik, bár a legközelebbi szárazföld Grönland (mindössze 300 km). Skóciától 800, Norvégiától 1.000, Magyarországtól 3.000 km-re fekszik. Alakja ovális, 300x500 km kiterjedésű. Partvidéke ötezer kilométer, ami annak köszönhető, hogy a nyugati és északi része igen tagolt, fjordokkal tarkított. Az északi sarkkör a fősziget ’fölött’ húzódik, az Izlandhoz tartozó Grímsey-szigeten pedig pont áthalad. Ennek köszönhetően tapasztalhatjuk meg az ’éjféli napot’, azt a jelenséget, amikor a Nap épp csak leereszkedik a horizont alá, de fénye nem halványul számottevően, nappali világosság uralkodik éjszaka is. Domborzatát tekintve a hozzávetőleg sík tengerparti sáv keskeny (itt található a szigeten körbefutó főút), bentebb magasabb térszín uralkodik. A felföldből több tíz aktív vulkán és számos kráter emelkedik ki. Legmagasabb pontja 2110 méter, a Vatnajökull gleccser egyik csúcsa. Gleccserekkel való borítottsága nagyobb (Izland 10%-a), mint Európa többi részének összesen. Csak a Vatnajökull több mint 8.000 km2, vastagsága pedig helyenként eléri az 1.000 métert.

Rövid történelmi bemutatás:

Az első felfedezők kiléte ismeretlen. Norvég és kelta (skót és ír) bevándorlók kolonizálták a IX – X. században. Már 930-ban megalapították a világ első parlamentjét. Több mint 300 évig függetlenek voltak, de később Norvégia és Dánia bekebelezte Izlandot. Az Askja vulkán 1875-ös kitörése után a gazdaság összeomlott, általános éhínség következett be, és a lakosság egyötöde kivándorolt. 1874-ben saját törvénykezést, 1918-ban szuverenitást nyert Dániától, végső függetlenségét pedig 1944-ben nyerte el Izland. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, 1949-ben pedig a NATO-nak. Folyamatosan erősödött gazdaságilag és kulturálisan is, a világ egyik legmagasabb életszínvonalú társadalma él itt.

Rövid természettudományos ismertető:

Biológia: fás szárú növényzete igen ritka, mindössze néhol lelhető fel észrevehetően. Az Egilsstadir közelében levő erdőnek számos egyede külön azonosító táblával van ellátva. A zord időjárásnak köszönhetően a cserjék többsége a talajfelszín közelében fekszik, nem nőnek nagyra, nem is feltűnőek. Lágyszárú növényzetére jellemző a hidegtűrő fűfélék dominanciája. Madárvilága gazdag, tengeri halevő fajok sora költ itt. Különlegessége a lunda, de hófajd is költ Izlandon (pl. Hrísey szigetén). Említést érdemelnek a tengeri emlősök is, amelyek közül néhányat remélhetőleg meg is tudunk figyelni egy bálnales alkalmával.

Földrajz: Izland a geológusok álma. Olyan folyamatok figyelhetők meg, melyek Földünket a kezdetek óta alakítják. Surtsey szigete pl. 1963-ban született, a tudósok, tévéstábok szeme láttára. De tanulmányozhatók itt a vulkánok, a vulkáni utóműködések (ilyen a gejzírjelenség is), az aktivitásra utaló iszapfortyogók. És itt húzódik az észak-atlanti hátság egy szakasza, amelynek két oldala: az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemez tengerszint fölé kiemelkedett része alkotja Izlandot. A két szemközti sziklafal évente 2 cm-t távolodik. A fokozódó nyomás okozta feszültség felhalmozódik, és alkalmanként rengést produkál. De hasonló jelenség kíséri a vulkánok működését is. Ezekben az időkben is várható kitörés, napjainkban a Hekla mutat fokozott aktivitást (ráadásul le is telt a 'szokásos’ évtizedes pihenője).

Ország

-    államforma: köztársaság.
-    főváros: Reykjavik.
-    terület: 103.000 km2
-    népesség: 306.000 fő.
-    nyelv: izlandi.
-    pénznem: 1 új izlandi korona (ISK) = 100 aurar.

A lakosság 92%-a él városban, Reykjavikban is kb. 100.000-en élnek. Gazdaságának fő ágazatai a halászat, geotermikus energia, vízenergia, diatóma kitermelés. A föld 0,07%-a művelt, a vegetációval borított helyeken legeltetés folyik. Természeti veszélyforrásai a földrengések és a vulkánkitörések. Zászlója kék alapon ábrázol egy fehér szegélyes piros keresztet. A színek az Izlandot meghatározó elemeket tükrözik: a kék a tengert, a piros a vulkán tüzét, a fehér pedig a jeget. Regéiket, történelmüket a saga-k gyűjtötték össze. Nyelvükre jellemző, hogy olyan konzervatív, hogy a sokszáz éves iratokat is el lehet ma is olvasni.

Időjárás

Neve és elhelyezkedése ellenére mérsékeltebb a klímája, mint hinnénk. A Golf-áramlat – mely délen és nyugaton halad - kiegyenlíti a nagy hőmérsékletkülönbségeket, a tél mérsékelten hideg, a nyár hűvös. A déli mérsékelt légtömegek sok nedvességet hoznak, amely a déli tengerparti övezetben hullik ki (több ezer mm évi csapadék), általában ezek nem is jutnak el a sziget belsejébe (150-250 mm évi csapadék, gyakorlatilag sivatag). Északról arktikus levegő érkezik, így a légtömegek találkozás gyakran eredményez változékony időjárást, viharokat.

Felszerelés

Alapkövetelmény, hogy a lábbeli és a ruházat külső rétege víz- és szélálló legyen. Jól jöhet még: gázfőző, edények, mosogatókészlet, konzervnyitó, elemlámpa, öngyújtó vagy gyufa, kamásli, sportcipő, túrabot, kesztyű, sapka; elosztó és hosszabbító, akkumulátor-töltő telefonhoz és fényképező géphez. Ajánlott még napszemüveg, pipere-készlet, gyógyszerek, fásli, fényképezőgép. Az elektromos berendezések használata problémamentes, a dugasz a hazaival kompatibilis. Az alváshoz mindenképp érdemes hálózsákot hozni, mert a turistaszállókon nem feltétlenül kapunk ágyneműt. 

Szállás

Turistaszállásokon fogunk megszállni minden este. Meleg vízre mindenhol számítani lehet, hiszen itt nem a felfűtés, hanem a kihűtés limitálja a mennyiségét. Ha ki van írva, hogy ’vigyázat, a meleg víz igazán forró’, vegyük komolyan.

Higiénia

Kifogástalan körülmények várnak minket. Egy-két alapvető orvosságot azért érdemes magaddal hoznod: lázcsillapítót, fájdalomcsillapítót, hasfogót, hashajtót, görcsoldót valamint fertőtlenítőszert és ragtapaszt.

Élelem

A túra önellátó. Érdemes zacskós ’porételeket’ vinni. Kenyeret, friss árut gyakran be tudunk szerezni.

Pénz-ügy

Hivatalos pénznem az izlandi korona. 2011. végén a váltás: 1 ISK = 1,9 HUF. Izland drága ország. Ez vonatkozik az élelmiszerre, a belépőkre is (bár ez utóbbira ritkán kell költeni). Ugyanakkor a turista látványosságok nem kerülnek annyira sokba. 

 

Belépők, fakultatív porgramok (várhatóan):

- bálnanézés kb. 5000 ISK.

- Blue Lagoon utazással, belépővel kb. 8000 ISK

Vám

Magyar állampolgárok számára vízum nem szükséges, de hazajöveteltől számított 3 hónapig érvényes útlevél igen! Nyers hús, húsáru, tejtermékek bevitele tilos. Személyenként 1 l tömény szeszes ital, 1 l bor és 6 l sör vihető be vámmentesen az országba.

Csomag

Érdemes egy kisebb hátizsákot magunkkal vinni, amiben utazás alkalmával elhelyezhetjük az iratokat és fontosabb tárgyainkat, a kirándulások alkalmával pedig belefér a víz és a szendvics. Javasolt a nagyobb poggyásznak hátizsákot vagy utazótáskát hozni. A bőrönd mozgatása kis távon is nehézkes.

Biztosítás

Kötelező!
Szeretnénk figyelmedet felhívni arra, hogy a részvétel feltétele az út teljes időtartamára érvényes utasbiztosítás. Fontos! A biztosítás érvényességét indulás előtt a túravezetők ellenőrizhetik. Érvénytelen biztosítás vagy nem megfelelő (pl. világ területi hatállyal) hiányában a túrán való részvételt a túravezetők megtagadják. Kérjük, nézd meg, van-e érvényes utasbiztosításod!
Irodánkban az Európai Utazási Biztosító (EUB) kedvezményes biztosításainak megkötésére van
lehetőség legkésőbb az indulás előtti napig személyesen vagy utalással.

(Utalás esetén csak akkor tudjuk megkötni, ha az összeget átkönyvelik az indulásig.)

Jelen túrára vonatkozó utasbiztosítási lehetőségek:
Nívo: 420 Ft/fő/nap

Top: 550 Ft/fő/nap

Top extra: 840 Ft/fő/nap

Bővebben a biztosító szolgáltatásairól a honlapjukon olvashatsz: www.eub.hu