Az idei év újdonságot is tartogat a nemzeti parkokat látogató utastársainknak. Felfedezzük a Duna-Tisza köze homokbuckáit, szikes tavait, méltán híres madárvilágát. Az észak-déli vonulási útvonal egyik frekventált pihenőhelye ez a terület, amely a vándormadarak mellett hazai költő fajok sokaságának is otthont ad a melegebb félévben. A háborítatlan környezetet, a táplálékbőséget azzal hálálják meg, hogy óriási számban és változatosságban mutatkoznak meg. Az ornitológiai értékek mellett kiemelkedik a nemzeti park egyedülálló sajátossága, a homokbuckák jelenléte. A bejárt tájak láthatóan változatosak, így a leírtak alapján nem meglepő, hogy az 5 szakvezetett túránkból 4 fokozottan védett területen zajlik… Akik pedig még éjszaka is természetközelben szeretnének lenni, alváshoz a jurtatábort javasoljuk, ahol együtt lélegezhetünk a tavaszi pusztával.

1. nap

Budapest, Péteri-tó, Pusztaszeri Madárrezervátum, szegedi Fehér-tó

Budapesten, a Hősök teréről, a Műcsarnok melletti parkolóból indulunk reggel 6 órakor (az Időkeréktől). Találkozás 5.45-kor. A Kiskunságra kb. 3 órás buszozás után érünk oda. Első túránk a Péteri-tónál lesz. A környék hasonló tavai évmilliókkal ezelőtt kialakult mélyedésekben összegyűlt vizekből jöttek létre. A táj jellegzetes sziki növénytársulásai a mocsári vegetáció, a sós rétek, a vakszikek, a szikfokok és a szikes puszták. Ritka növényei között orchideák is találhatók. A tóparti, nagy kiterjedésű nádasokban gazdag madárvilág talált otthonra. Mintegy 200 fajuk fordul itt elő. A nádasok vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelye. A tóban élő számos kagyló és csiga faj közül a gombcsiga számít különlegességnek. Kétéltűekben és hüllőkben is gazdag a terület, találkozhatunk vízparton sütkérező mocsári teknőssel, és vízi siklóval is. Innen Pusztaszerre megyünk, ahol megtekintünk egy madárrezervátumot. A napot a méltán híres szegedi Fehér-tónál zárjuk. A tó vízjárta szikes pusztája, páratlan madárvilága 1939-ben vált védetté. Eddig 280 madárfajt figyeltek meg itt. A legnagyobb nyüzsgés tavaszi és őszi vonuláskor figyelhető meg. Évről-évre megjelennek itt a sziki fészkelő közösség tagjai, a bíbicek, a gulipánok, gólyatöcsök, cankók, pólingok és parti madarak. Tavasszal, ha üres tómedret találnak, közülük sokan költéssel is próbálkoznak, hiszen ezek a mesterséges élőhelyek az egykori kopár szikes tóparthoz hasonlítanak. A kilátóból távcsővel megfigyelhető a Korom-szigeten levő sirálytelep zsibongó élete. Több ezer dankasirály és nagyszámú küszvágó csér mellett állandó fészkelő itt a szerecsensirály, melynek hazai állománya alig éri el a 200 párt.
Ahogy ránk köszönt az este, megvacsorázunk egy közeli kisváros éttermében, majd felkeressük szállásunkat. Ez érdekességet kínál a kalandosabb kedvűeknek, hiszen aki feladja a kőházban alvás szokását, kipróbálhatja, milyen egy tábortüzes este után egy ménes legelőjén jurtában nyugovóra térni: „az éjszakában hallatszik a lovak neszezése, amint füvet harapnak, halkan prüszkölnek, az ivarzó kanca röviden nyihog és közben a tetőkarikán át látszik, ahogy lassan elmozdulnak a csillagok…”
(A választási lehetőségekről részletek a ’Tudnivalók/Szállás’ menüpont alatt.)
Napi túratáv: 15 km.

2. nap

Csaj-tó, Bugac, Budapest

Tekintettel a hétvégére, kényelmesen, nem túl korán kelünk. Néhány perces buszozással kimegyünk a Csaj-tóhoz. A madarak - a fiókák etetése miatt - nagyon aktívak ebben az időszakban, így várhatóan igen sokat és sokfélét fogunk látni ismét. A tóegységeket határoló gátak mentén keskeny nádasokat, gyékényeseket találunk, itt-ott kisebb nádszigetek teszik változatossá a tájat. Hazánkban talán itt költ legnagyobb számban a szerecsensirály és a ritka kendermagos réce. A Csaj-tó nádasaiban hazánk összes gémféléje költ. Ha a tavaszi vonulás idején van néhány lecsapolt tó, akkor esetenként több ezer nagygoda, pajzsos cankó, továbbá nagy számú dankasirály, szürke gém és kanalas gém gyülekezik a tómedrekben. Köztük néha ritka fajokat is megfigyelhetünk: csigaforgatót, aranylilét, kis godát, kőforgatót stb. Legnagyobb számban a tőkés réce vonul át, számuk néha eléri a 20-30000-et is.
Néhány óra elteltével, dél körül ismét buszra ülünk, és Bugac homokbuckái felé vesszük az irányt. Az úton összeírhatjuk kérdéseinket, hogy szakvezetőnk nehogy elfelejtse elmondani a titkot: hogyan kerül Magyarországra sivatagi táj?? A Nagybugaci-erdő részét képező Ősborókás 800 hektáros területe Bioszféra Rezervátum. A park területei közül morfológiai szempontból ez a legváltozatosabb, a buckás felszínek aránya itt a legnagyobb (70%). Garmadák, maradékgerincek és szélbarázdák az uralkodóak. A garmadák nagyméretűek, 150-200 m hosszúak, éles gerincek, meredek oldalak jellemzik. A mészben gazdag homoktalajok és napsütötte buckatetők és oldalak kedvező termőhelyi feltételeket biztosítanak a borókának. Ezen a változatos vidéken túrázunk kb. 4 órát, közben megtekintjük a Pásztormúzeumot és az őshonos háziállat fajtákat bemutató állatparkot is. Késődélután buszra szállunk és haza indulunk. Budapestre várhatóan az esti órákban érünk.
Napi túratáv: kb. 12 km.

Az oldalon látható képeket Vajda Zoltán és Gilly Zsolt készítették.

Útleírás

Tudnivalók

EUPOLISZ UTAZÁSI IRODA 1093 Budapest, Lónyay u. 47.
+36/1/219-08-81 | nyitva:hétfő-péntek 10-18 | GM engedélyszám: U-000463

ENGEDÉLYÜNK | UTAZÁSI SZERZŐDÉS | JOGI NYILATKOZAT

Kiskunsági Nemzeti Park

A magyar homokdűnék között

Jelentkezem erre az útra

Ajánlom ezt az utat

Nyomtatható változat