|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az elmélyült felkészüléshez
A Földgömb magazint ajánljuk. |
 |
EUPOLISZ a Facebookon
EUPOLISZ a Facebookon |
|
|
|
|
| |
| |
|
|
|
| |
Nemzeti parkos túrasorozatunk idei második programjával egy olyan csemegét mutatunk be, amelyet eddig csak két - nem szakmai -, szervezett turistacsoport látott -az Eupolisz csapatai. Egy olyan birodalomba fogunk betekintést nyerni, ami eddig csak a természetvédő szakembereké volt. Csatlakozz hozzánk, és csodáld meg, amint a túzokok násztáncukat lejtik! Lélegzetelállító; mintha nem is egy méter magas és két méter szárnyfesztávolságú, erőteljes madarak, hanem toll-labdák lennének a pusztában. A fő 'attrakción' kívül számtalan vízimadarat tudunk megfigyelni a nap során, és szakértők tájékoztatnak a túzokvédelemért tett erőfeszítésekről. Valaha, a folyamszabályozások előtt itt terült el hazánk legnagyobb mocsárvidéke, a Sárrét. A táj arculata ezt követően megváltozott, de a Hortobágy-Berettyó egy 20 kilométeres szakaszán nem vágták át a kanyarulatokat, nem szorították szűk gátak közé a folyót, így ma is szabadon meanderezhet. Tavasszal ki tud önteni, ilyenkor feltárulnak előttünk az egykori 'hátak', erek, rónavizek. Vízimadarak sokasága özönli el a sekély mocsarat. Előfordul itt a vízityúk, szárcsa, cankó, goda, lilik, a kanalas-, nyílfarkú-, fütyülő- és tőkésréce, a szürke-, üstökös- és vörösgém, a bakcsó, és kócsagok - a teljesség igénye nélkül felsorolva. Az alámosott fák gyökerei között pedig kiváló vidra-élőhelyekre bukkanhatunk. Sehol másutt nem látható így egy érintetlen folyó! Dévaványa környéke már 1975-től védettséget élvezett. Fejlesztések és átalakulások után végül 1997-ben hozták létre a Körös-Maros Nemzeti Parkot. Kiemelkedő értéke a túzok. 100 éve még 13000 példány élt hazánkban, ma már csak tizede. És ennek az állománynak egyik legerősebb populációja, 350-400 egyeddel itt található. |
| 1. nap |
Budapest, Réhely, Hortobágy-Berettyó, csillagászat |
 |
|
| Budapesten, a Hősök teréről, a Műcsarnok melletti parkolóból indulunk 7.00 órakor (az Időkeréktől). Találkozás 6.45-kor! Néhány órás utazás után a Dévaványa és Ecsegfalva között található Réhely Látogatóközpontban elfoglaljuk szállásunkat. Az időjárási viszonyoknak megfelelően átöltözünk, majd megkezdjük 10 km-es túránkat. Az Olajos út - Kóré-zug – Templom-zug - Bokros-zug – Kiritó – Ecsegfalva útvonalon haladunk. Közben megnézzük és megbeszéljük az aktuális látnivalókat, távcsővel megfigyeljük a felröppenő madarakat. Elhaladunk egy i.sz. 330-350 körül épült, több száz km hosszúságú szarmata sáncrendszer maradványa, a kiváló állapotban megmaradt Ördögárok mellett, ami ősi, löszpusztai növényzetnek ad otthont. Ezután meghallgatjuk a Finta-kút, és az Amerikában híressé vált pásztor történetét. Ezt követően a vadregényes és igen látványos Hortobágy-Berettyó természetes szakasza mellett sétálunk, áttekintjük az öntés területet a vízfelszíntől a nádasokig, ahol vidrák élnek, és tenyészik a sulyom, a vízitök. A túra végpontján buszra szállunk. Délután megnézzük a Túzokvédelmi Állomást és Kutatóközpontot, ahol a magára hagyott tojásokat keltetik, és a visszavadításra alkalmatlan néhány felnőtt egyeddel közelről is megismerkedhetünk. Szakvezetőnk magával ragadó, precíz, átfogó ismertetőt tart a fajmegőrzés jelentőségéről, a fatojások furfangos szerepéről, a lakossági szemléletformálás fontosságáról, és a túzokok megőrzésére tett erőfeszítésekről. A szállásra visszatérve a késő délutáni-esti órákban, kisebb csoportokban felmegyünk a látogatóközpont közelében lévő kilátóba, és nagy teljesítményű, állványos távcső segítségével megfigyeljük a násztáncukat lejtő ritka madarakat. A sötét beállta után egy igazi ’csillagtúrán’ veszünk részt, amelynek során egy bemutatót láthatunk az éjszakai égboltról. A szabadban, messze a városok fényszennyezésétől olyan formákat láthatunk – kis fantáziával –, amik a lakóhelyünkön rejtve maradnak az utcai lámpák miatt. Majd nyugovóra térünk. |
|
| 2. nap |
Réhely, Biharugrai Halastavak |
|
|
| Hajnal hasadtával a csapatunk már kint várja a világosságot a kilátóban. Ahogy a sötétben megelevenednek az árnyak, egyre jobban kivehetővé válnak a tollgombócként, szétszórva elhelyezkedő túzokok. Miután megcsodáltuk a hölgyek kegyeiért versengő kakasokat, visszasétálunk a szállásra, megreggelizünk, és buszra ülünk. A mai napi kirándulásunk fő látnivalója a Biharugrai Halastavak tájképe és élővilága, amivel a Kisvátyoni Tanösvényen keresztül ismerkedünk meg. Hazánk második legnagyobb mesterséges halastó rendszerének értéke abban áll, hogy a folyamszabályozás után az élővilág számos, vízhez kötődő képviselője itt lelt menedékre. A Sebes-Körös és a Bihar-hegység lejtőiről érkező számtalan ér áradásai alakították ki azt a hatalmas vízi világot, amelyet Kis-Sárrét néven ismerünk. Az Alföld ezen területének egynegyed része rendszeresen elöntött árterület volt. Ebben a mocsárvilágban költött – vagy pihent meg vonulása során – sok, ma már ritkának számító madár, amik közül napjainkban megtalálható a parti vizekben a goda, cankó, póling, a kicsit mélyebb részeken a nagy kócsag, vörös gém, kanalas gém, vöcskök, ludak, récék, de előfordul halászsas és rétisas is. A növénytársulás legmeghatározóbb eleme a nád, de találhatók érdekes fajok is, úgy mint a rovaremésztő rence. Szakvezetőnk ismereteinek kimeríthetetlen tárházából mazsolázunk, majd néhány órás séta és nézelődés után megebédelünk, és a késő délutáni órákban visszatérünk a szállásra. Itt kezdetét veszi az esti les. Besötétedés után lepihenünk. |
|
| 3. nap |
Réhely, gyógynövényismeret, Kenderesszigeti Halastó, Csordajárás, Budapest |
|
|
| Az első harmatcseppekkel együtt figyeljük a túzokokat a kilátóból. Amint a nap sugarai megmelengetnek, visszasétálunk a szállásra, megreggelizünk. Utána megtekintjük a Látogatóközpont régi magyar állatfajtáit – többek között a magyar szürkét, a mangalicát, a bivalyt –, a Múzeum kiváló fotóit, régi térképeit, élőhely-modelljeit. Ezt követően egy érdekes előadáson ismerkedhetünk azokkal a gyógynövényekkel, amelyeket nagyszüleink még a réten gyűjtöttek, de mi már csak filterben találkozunk velük. A délelőtt hátralévő részében elmegyünk a Kenderesszigeti Halastavakhoz. Rövid sétával jutunk a vízpartra. Már ez is érdekesnek ígérkezik, hiszen a gyalogút mentén jégmadár lakik. A legszínpompásabb madarak egyike sok fotóst megihletett már. De láthatunk majd nádirigót, sármányt, kormoránt, sirályt, nyári ludat, és a már említett récéket, gémeket is. A víz közelében mindig gazdag élővilág található, így több érdekes kérdésre is választ kaphatunk majd. A távcsöves megfigyelés után visszatérünk a látogatóközpontba. Délután a Dévaványa melletti védett területeket tekintjük meg (Csordajárás). Elsétálunk a Bikaházhoz, ami egy még ma is működő, igazi tanya. Végül, elmerengve az alföldi pusztaságba egy kis nyugalmat raktározunk a nehezebb napokra; majd összecsomagolunk, és indulunk haza. Budapestre a késő esti órákban érünk vissza. |
|
|
|
|
| |
|
|
