|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TÚRAFELSZERELÉS
TÚRAFELSZERELÉS |
A túrafelszerelések
beszerzésére a
Mountexet ajánljuk |
 |
|
Az elmélyült felkészüléshez
A Földgömb magazint ajánljuk. |
 |
|
|
| |
| |
|
|
|
| |
Székelyföldi utunk célpontja a Hagymás-hegység Nemzeti Park, azaz a Nagy-, és Fekete-Hagymás, az Egyeskő, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros lenyűgöző vidéke. A Keleti-Kárpátok egyik különleges helyén, mészkőszirtek, szurdokok és fenyvesek uralta tájon kirándulunk. Erre a vidékre évek óta méltán népszerű programokat szervezünk, amiket minden esetben a helyiek segítségével és támogatásával állítottunk össze. A szervezésben és a vezetésben is a tájat nagyon jól ismerő gyergyói túravezetőink segítenek és természetesen közülük kerül ki a program egyik vezetője is. "Végtelen, virágos mezők, kedves kis falvak, hívogató harangszó, békés temetők. Csaholó kutyák kergetik a poroszkáló lovakat, sűrű erdőkben bújnak meg a nagykalapú gombák, és virágokkal teli ingoványok szélén kéklik az áfonya. Az égig érő sziklák körbezárják a csobogó patakokat, szoknyák hintáznak az út szélén, szekér döcög a csüngő szakállú zuzmók fátyla alatt, és előbukkan a kénszagú ködből a Szent Anna-tó." Székelyföldi hosszú hétvégénkkel párhuzamosan halad az aktívabb Kalandhétvége programunk, ahol a hegyi kerékpározás mellett a sziklamászásba és a via ferrata alapjaiba is belekóstolhatunk. Ugyanazzal a busszal utazunk, a szállásunk is ugyanott lesz, csak a program napi bonyolítása alakul másképp. |
| 1. nap |
Budapest, Nagyvárad, Gyergószentmiklós |
|
|
| Budapestről indulunk, este 22 órakor. Találkozás 21.30-kor a Hősök-terén, az Időkeréknél. Nagyvárad, majd a Királyhágó irányában haladunk Székelyföld felé. |
|
| 2. nap |
Gyergyószentmiklós, Súgo-cseppkőbarlang |
 |
|
| Az éjszakai buszút után, délelőtt érkezünk Gyergyószentmiklósi szálláshelyünkre. Néhány órás pihenő következik, hogy megfáradt tagjainkat megpihentessük. Ezután a közeli Súgó-cseppkőbarlanghoz buszozunk, ami az elmúlt évek gondos munkájának köszönhetően mára szép, látogatható állapotba került. Mint minden cseppkőbarlang, ez is védettséget élvez, és oda is kell figyelnünk, hogy látogatásunk semmilyen szempontból se jelentsen kárt a barlangra. A Súgó gyalogszerrel felkereshető részét járjuk be, majd visszatérünk Gyergyószentmiklósra. Itt este lehetőség nyílik még egy kellemes sétára, nézelődésre, vacsorára, mindenkinek igénye szerint. |
|
| 3. nap |
Gyergyószentmiklós, Pongrácz-tető, Fehér-mező, Gyilkos-tó, Gyergyószentmiklós |
|
|
| Gyalogtúrára indulunk, a várostól a Gyilkos-tó és a Kárpátok gerince felé vezető út mellett fekvő Pongrác-tetőhöz. A túra során a Hagymás-hegység főgerincén fogunk haladni, érintjük a Csofronka nevezetű, impozáns sziklaszirtet. A hegység alapkőzete mészkő, így a Bükk vagy a Bakony egyes részeiről ismerősnek tűnő formák tárulnak a szemünk elé, ám azoknál jóval "vadabb kivitelben" élesebb peremekkel, meredekebb hegyoldalakkal. Nagyjából a fele úton érkezünk a mesés fekvésű Fehér-mezőre, ahol egy tiszta vizű, havasi forrás mellett ebédelünk. Innen a Juh-pataka mentén megyünk a Gyilkos-tóhoz, ahol vár minket az autóbusz, mely visszavisz Gyergyószentmiklós városába. |
|
| 4. nap |
Gyergyószentmiklós, Gyilkos-tó, Maria-kő, Békás-szoros |
|
|
| Visszatérünk a Gyilkos-tóhoz és egy teljes napot szánunk a vidék látnivalóira. A tó a Gyilkos-hegy XIX. századi hegyomlásnak eredményeképpen duzzadt fel, a rendkívül szűk Békás-szoros "kapujában". A mai napig láthatóak az egykori völgy fenyvesének fatörzsei, amiket a tó vize konzervált. A tó völgyének folytatása a Békás-szoros, ami a Békás-patak kitartó erejének köszönhetően alakult ki. A Földtani szempontból gyors bevágódásnak köszönhetőek a helyenként függőleges, sima felületűnek tűnő sziklafalak, a hatalmas sziklatornyok. Először a Békás-szorosra lélegzetelállító látványt nyújtó Mária-kilátóhoz kapaszkodunk fel, majd egy kisebb túrát teszünk a Kis-Cohárd tetejére. Innen a Gyilkos-tó felülnézeti képe rajzolódik ki, belátunk a szorosba, de jó idő esetén a Kárpát-medencéből kifelé, tehát keletre is messze ellátunk. A délutánt csónakázással kezdjük (a Gyilkos-tó fürdésre nem alkalmas, hideg, és a jellemzően zavaros vízben nem látni a mélyben rejtőző fatörzseket) a tavon, majd sétálunk a Békás-szoros hatalmas falai között. |
|
| 5. nap |
Gyergyószentmiklós, Balánbánya, Egyeskő, Gyergyószentmiklós |
|
|
| Egynapos gyalogtúrára indulunk a Hagymás-hegységbe. Előbb busszal Balánbányára utazunk a Csíkszereda felé vezető úton, majd az Olt folyása mentén. A bányavárosból indulunk gyalogosan az 1504 méter magas Egyeskő lábánál fekvő menedékházhoz. A túra nem hosszú, ám kitartóan emelkedik. Több kisebb-nagyobb meredek szakasza is van, ahol érdemes megpihenni. Az Egyeskőig tartó út során útközben többször is szép kilátás nyílik a közeli Öcsém-tető mészkőtömbjére, és kőfolyásaira. Rövid pihenőre megállunk egy kristálytiszta vízű erdei forrásnál is. Felérve az Egyeskőhöz jólesően megpihenünk az impozáns mészkőtömb lábánál, és közelről látjuk, hogy az nem is egy hanem több "kisebb" toronyból áll össze. Tiszta idő esetén rálátunk a Hargita vonulataira. A pihenő és nézelődés, valamint a menedékház állapotáról és annak szükségszerűségéről történő elmélkedést követően egy könnyű túrával felmegyünk az Öcsém tetőre. Késő délután indulunk vissza Balánbányára a Szép-pataka mentén, a meredek ereszkedést követően az "egykori" bánya épületeit és egyben az Olt vizét elérve. A városba beérve buszra szállunk, és azzal utazunk vissza a szálláshelyünkre. Este még lehetőség van egy kellemes vacsorára, majd élményekkel feltöltődve nyugovóra térünk. |
|
| 6. nap |
Kolozsvár, Budapest |
|
|
| Korán reggel indulunk haza, útközben még Kolozsvárott megállunk egy kis városnézés céljából. A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven, innen a mai Cluj-Napoca elnevezés. A város a középkorban Erdély kulturális központja lett, régóta Erdély fővárosának is tekintik, bár hivatalosan sohasem volt az. Intézményei, gazdagsága, egy időben a politikai élet ide összpontosító cselekvései mégis azzá tették. Ezt a címet az is indokolja, hogy Kolozsvár hosszú ideig Erdély legnépesebb városa volt. Napjainkban, igaz már kisebbségként, Marosvásárhely után itt él a második legnagyobb számú magyar közösség. A Szent-Mihály templom és Mátyás király szülőházának közelében állunk meg buszunkkal, majd egy kis városnéző sétát követően folytatjuk utunkat hazafelé. Várhatóan az esti órákban érkezünk Budapestre. |
|
|
|
|
| |
|
|
