|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az elmélyült felkészüléshez
A Földgömb magazint ajánljuk. |
 |
EUPOLISZ a Facebookon
EUPOLISZ a Facebookon |
|
|
|
|
| |
| |
|
|
|
| |
Kirándulások a havasok között, nézelődés történelmi tájakon. Erdélybe hívunk most, a hagyományos szilveszteri programunkra! Búcsúztasd velünk az óévet a Békás-szorosban, és köszöntsd az újat Gyergyószentmiklóson! Csúszkálunk a Gyilkos-tavon, kinézünk a Kárpát-medencéből a Kis-Cohárd csúcsáról és az utazás végén Kolozsvárt is meglátogatjuk. A "közbeeső" szilveszter éjszakát pedig egy fergeteges és bőséges erdélyi lakomával töltjük el. |
| 1. nap |
Budapest, Gyergyószentmiklós |
|
|
| Budapestről indulunk, reggel 6 órakor a Hősök tere mellől (találkozás: Műcsarnok mögött, az Időkeréknél, 5.30-kor), majd Nagyvárad irányába haladunk. Ebédidőben érjük el a Királyhágót, ahol megállunk egy hosszabb pihenőre. Estére érünk szálláshelyünkre, Gyergyószentmiklósra, ahol már várnak minket vendéglátóink. |
|
| 2. nap |
Torjai Büdös-barlang, Szent-Anna-tó, Tusnádfürdő |
 |
|
| A torjai Büdös-barlangnál kezdjük székelyföldi kalandozásunkat, 1052 méter magasságban, a Büdös-hegy oldalában. A barlang Európa legnagyobb kénhidrogénes mofettája, ahonnan naponta mintegy 6000 m3 majdnem tiszta széndioxid gáz illan el, és sárga kén rakódik le, ami egyben a gáz szintjét is jelzi. Ha kiszagoltuk magunkat, buszunkkal a Csomád kettős kúpjához igyekszünk. Ide indul első túránk, mely során a Szent Anna-tavat és a Mohos-tőzeglápot látogatjuk meg. Mindkettő Európa-szerte ismert természeti ritkaságok, a Szent Anna-tó a Kárpátok egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava, a Mohos az ő feltöltődött "testvére". 950 méter magasságba tartunk a majdnem szabályos kör alakú tóhoz (területe 22 hektár, átlagban 8 méter mély). Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. Ahogy a hóhelyzet engedi, megközelítjük a keskeny nyereg túloldalán kezdődő Mohos-tőzeglápot. Ennek hajdani kiterjedt víztükre a négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének, de évezredeken át egyre apadt, és lassan elmocsarasodott, igazi magashegyi felláppá változva. Huzamosabb esőzések idején a 10 méter vastag iszapos tőzegréteg úgy megtelik vízzel, mint a szivacs, és akár az elkószált szarvasmarhát is elnyeli. Délután a Monarchia idején kiépült - és ennek megfelelően csodaszép villákkal tűzdelt - híres fürdővárosba, Tusnádfürdőre látogatunk, majd estére visszatérünk szállásunkra. (Büdös barlangnál a szintkülönbség: 140 méter, túratáv 2,5 km; Mohos tőzegláp és Szt. Anna tónál a szintkülönbség: 120 méter le, 120 méter fel, túratáv 4 km.) |
|
| 3. nap |
Gyilkos-tó, Kis-Cohárd, Békás-szoros |
|
|
| Délelőtt némi hidegélelemmel felpakolva a Gyergyótól kisebb távolságra fekvő Gyilkos-tóhoz utazunk. A tó aránylag fiatal képződmény, 1837-ben keletkezett, amikor a Gyilkos-hegy ÉNy-i lábánál felhalmozódott hatalmas mennyiségű sziklatörmelék egy hosszantartó esőzés következtében lecsúszott, és elzárta a völgyet. A tó jellegzetessége, hogy vizéből még mindig kiállnak a völgyet eredetileg borító fenyőerdő fatörzs-maradványai. Miután kicsúszkáltuk magunkat a facsonkok között, egy kisebb túra keretében felmászunk a fölöttünk magasodó Kis-Cohárd sziklájára, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk a Gyilkos-tó fölé, illetve a Békás-szoros felülnézeti látványa és a távolabbi Csalhó irányába. Visszatérünk a tóhoz, és elköltjük hideg ebédünket, majd a Békás-szorosba ereszkedünk le. A szoros a Keleti-Kárpátok legnagyobb és leglátványosabb mészkő-hasadékvölgye, amelyet a szerkezeti törésvonalak és a folyóvízi erózió együttes munkája hozott létre. A Gyilkos-tó vizéből kilépő Békás-patak nagy eséssel, kisebb-nagyobb zúgókon keresztül tör magának utat északkeleti irányban, folyamatosan a mészkősziklába mélyítve a medrét. A misztikus látványt nyújtó szurdokvölgyet gyalogosan járjuk be, hiszen csak így csodálhatjuk meg a látványos mészkőszirteket, barlangokat, illetve pillanthatunk be a Fügés- és Kupás-patak völgyeibe. A Gyilkos-tótól a szurdok bejáratáig terjedő, meredek sziklákkal szabdalt területét Tündérkertnek nevezik. A szurdok bejáratától éles kanyarokkal lefelé haladva, egy szikla átfúrásával kialakított alagútig terjedő szakaszt a népnyelv Purgatóriumnak nevezte el. Ennek legszebb sziklaalakzata az 1125 méter magas Oltárkő. Ezt követi a Szerelmesek ölelkező sziklája, majd a közúti közlekedés érdekében kialakított alagút - ezt a Pokol torkának hívják, amelyen áthaladva a Pokol tornácára jutunk ki. Innen újabb lejtős és éles kanyarokat megtéve a szurdok egészen összeszűkül, ahol is már magában a Pokolban járunk. :) Estére érünk vissza szállásunkra, ahol nekilátunk a szilveszteri vacsorának és az óév vidám búcsúztatásának. (Szintkülönbség: 400 méter fel, 400 méter le, túratáv 5 km.) |
|
| 4. nap |
Újévi kirándulás |
|
|
| A kora délutáni órákban, a közeli Súgó-cseppkőbarlang közelébe buszozunk, majd innen gyalogosan folytatjuk utunkat a bejárat felé. A barlang az elmúlt évek gondos munkájának köszönhetően mára szép, látogatható állapotba került. (Kiépített világítás nincsen, ezért fejlámpa használata mindenképpen ajánlott!) Mint minden cseppkőbarlang, ez is védettséget élvez, és oda is kell figyelnünk, hogy látogatásunk semmilyen szempontból se legyen káros a barlangra. A Súgó gyalogszerrel könnyen bejárható részére megyünk, ami egy közel félórás barlangi túrával járható be, majd visszatérünk Gyergyószentmiklósra kipihenni az újévi fáradalmakat. (Szintkülönbség: 230 méter fel, 230 méter le, túratáv 13 km.) |
|
| 5. nap |
Kolozsvár, Budapest |
|
|
| Korán reggel indulunk haza, útközben még Kolozsvárott megállunk egy kis városnézés céljából. A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven, innen a mai Cluj-Napoca elnevezés. A város a középkorban Erdély kulturális központja lett, régóta Erdély fővárosának is tekintik, bár hivatalosan sohasem volt az. Intézményei, gazdagsága, egy időben a politikai élet ide összpontosító cselekvései mégis azzá tették. Ezt a címet az is indokolja, hogy Kolozsvár hosszú ideig Erdély legnépesebb városa volt. Napjainkban, igaz már kisebbségként, Marosvásárhely után itt él a második legnagyobb számú magyar közösség. A Szent-Mihály templom és Mátyás király szülőházának közelében állunk meg buszunkkal, majd egy kis városnéző sétát követően folytatjuk utunkat hazafelé. Várhatóan az esti órákban érkezünk Budapestre. |
|
Az oldalon látható fotókat Horváth Rita, Hudanik Zsolt és Szabó László készítették.
|
|
|
| |
|
|
