6893 m - Ojos del Salado - Atacama - Altiplano

Dupla élvezet :) Két célunk is van, egyrészt ismét szeretnénk elérni a világ egyik legkülönösebb helyén fekvő Ojos del Saladonak, a Föld legmagasabb vulkánjának csúcsát. Másrészt aktív részesei leszünk egy most induló, és a világon egyedülálló természetföldrajzi kutatásnak, partnerünk, a A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány révén.
2010-ben első magyarokként jutottunk fel a Földgömb Magazinnal (a Magyar Földrajzi Társaság lapja) közösen a világ legmagasabb vulkánjára. A környezet megdöbbentő. Nagy magasságban, csapadékmentes környezetben, sivatagi és magashegyi körülmények különös ötvözetében tartózkodunk, akklimatizálódunk napokig. Színes hegyek, szemmel látható érctelérek, lefolyástalan, káprázatos színvilágú sós tavak, flamingók, vikunyák..
És nem csak utazunk. Az alapítvány munkáját látjuk, beszélünk róla, és természetesen részt vehetünk benne. Az örökfagy határát keressük, és speciális adatgyűjtőket helyezünk el az extrém környezet vizsgálata céljából. Permafrost klímamonitoring :) Az évekig működő kapszulák hőmérsékleti adatsorokat szolgáltatnak, amiknek segítségével kutatható a terület - ilyen precíz formában még egyáltalán nem vizsgált - éghajlata, és a klímaváltozás lokális és globális kölcsönhatásai egyaránt.

Dél-Amerika tarajszerű hátgerincén utazunk. Az Andok középső, száraz része valóban a „legek” vidéke. Itt emelkedik bolygónk legmagasabb vulkánja (Ojos del Salado-6893 méter), itt húzódik legmagasabban a földi hóhatár (7000 méter), itt találhatók a legnagyobb sósivatagok (Salar de Uyuni, Salar de Atacama), a legszínesebb tavak (Laguna Colorada, Laguna Verde), de láthatunk 4000 méter fölött élő flamingókolóniákat is. Itt kapaszkodtak eddig legmagasabbra járművel a Földön (6688 méter), itt dolgoznak emberek a legmagasabban (5400 méteren, kénbányákban). Itt alakult ki, 6390 méteren a Föld legmagasabban elhelyezkedő tava az Ojos del Salado oldalában. Itt húzódik a Föld egyik legkülönlegesebb sivataga, a Föld legszárazabb lakott helye, az Atacama. Itt terül el az Altiplano, az Andok-láncok közé zárt bolíviai magasföld, amelynek szürreális színekben, formákban bővelkedő vidéke leginkább Tibethez hasonlatos, ám itt 5000 méternél magasabb tűzhányók között vezet utunk.

Milyen érdekességekkel ismerkedhetünk meg a Föld legszárazabb hegységi területein vezető utunkon?
• Dél-Amerika vulkáni hátgerincének kialakulása
• Az extrém magas és száraz vidék formakincse
• Magashegységi domborzat, mint a klímaváltozás érzékeny jelzője
• Magashegyi sivatagok: színes, sós tavak, sósíkságok, szélmarta sziklák
• A vulkáni utóműködés folyamatai
• Az El Nino hatása az Atacama-sivatagra

Utunk a Földgömb TerepJáró útjaink közé tartozik.

A régebbi TerepJáró utakkal kapcsolatos cikkeket, írásokat találsz a Földgömb honlapján.

Reggel bérelt terepjáróinkba szállunk, s megkezdjük hosszú, de látványos utazásunkat a mintegy 900 km-re fekvő Copiapóba, az Atacama-sivatagban, az Andok lábánál fekvő bányavárosba. Készletbeszerzés (főként élelmiszerek az Andok lakatlan részeit megcélzó hegyi túrához, mivel a túraterepünkhöz 250 kilométer távolságban található a legközelebbi ivóvíznyerő hely, ezért nagy mennyiségű palackozott vizet kell magunkkal szállítani). Szállás egyszerű, belvárosi szállodában.

Járműveinkkel visszamegyünk az Argentína felé átvezető főútra és továbbhaladunk kelet felé, a Központi-Andok legszárazabb vidékére, a legmagasabb vulkánok közé. Óriás törmeléklejtőkön, színes platókon vágunk át, miközben a Föld legnagyobb átlagmagasságú térsége felé igyekszünk. A Szt. Ferenc-hágó felé tartunk, elmegyünk a Tres Cruces óriástűzhányó 6700 méteres ormai mellett és 4350 méteren, a chilei-argentin határ szomszédságában, a Laguna Verde sóstó melletti kiépített táborhelyen sátrazunk le. (26º53’25.94” D, 68º29’16.71” Ny) A Föld egyik legextrémebb környezetében járunk, amit a 2008-as Dakar-ralin is csak tranzitszakaszként mertek érinteni a szervezők… Regisztráció a chilei határőrségnél, fürdési lehetőség a hűvös környezetben fekvő, szürreális színekben pompázó tó partján fakadó melegforrásokban, a sátraink mellett.

Az egyetlen nap, amikor nagy hátizsákot kell fölfelé a hátunkon vinni: 600 méteres emelkedéssel, délelőtt felkapaszkodunk a Tejos-táborhelyre (5837 méter), ahol – ha a két konténerből összeillesztett menedék foglalt, akkor – lesátrazunk, ha azonban üres, mi magunk töltjük meg élettel. Ezt már az Atacama táborban kiderül, tehát így készülünk a felköltözésre. A menet egy egykori bulldózerútvonalon halad (egy lezuhant katonai helikopter roncsait begyűjtendő gyalulták a hegyoldalba, és konténereket is felhúztak fém csúszótalpakon a nagy magasságba), törmelékmezőkön, homoklepleken, hófoltos terepen keresztül. Délután pihenés, felkészülés a másnapi, egész napos nagy csúcstúrára.

Tartaléknapok a csúcsmászáshoz. Magashegyi viszonyok között erre mindenképpen fel kell készülni, így az utazás egészére és a csúcsmászás biztonsága érdekében két tartalék napot is hagyunk. Amennyiben nem lesz szükség rájuk (mint ahogy 2010-ben is történt) e napokat  a környék vagy épp a csendes-óceáni tengerpart bejárására fordíthatjuk!

Akik csak az alapprogramot választották, azokkal ma egy újabb hosszabb utazással visszamegyünk terepjáróinkkal a fővárosba Santiago de Chilébe. Azokkal, akik a lehetséges hosszabbítást is választották, folytatódik a kaland, s terepjáróinkkal ez esetben északra indulunk tovább, s Calama érintésével utazunk San Pedro de Atacamába, a sivatag szívében, a Nyugati-Andok előterében 3000 méteren fekvő oázistelepülésre. Calamától (ahol bérelt járműveinket leadjuk), egy helyi utazási iroda kisbuszával fogunk utazni. Szállás a Föld egyik legszárazabb lakott térségében, karnyújtásnyira az Andok 5000-6000 m magas csúcsaitól, San Pedro kisvárosában, motelban.